Áram-védőkapcsoló

Az 1960-as években, az áram-védőkapcsolók széleskörű elterjedését követően az áramütés okozta sérülések száma jelentősen megcsappant.

1957 Gottfried Biegelmeier volt a késleltetett megszakítás fejlesztésének úttörője, és a világon elsőként nyújtott be szabadalmat gyakorlatban alkalmazható áram-védőkapcsolóra (RCCB). Felismerte a hibaáramok megszakításának szükségét a kiegyensúlyozatlan áramok észlelésével és megtalálta, mindez miként valósítható meg megbízható módon a védelmi készülékekben. Biegelmeier a későbbiekben az Eaton cégbe beépült Felten & Guillaume cég főmérnöke volt, az általa feltalált robusztus kioldó-mechanizmusnak köszönhetően az áram-védőkapcsoló atyjaként tartják számon.

Az EATON a digitális védelmi készülékek vezető gyártója, elsőként kínált áram-védőkapcsolókat digitális funkciókkal, amelyek magasabb szintű védelmi funkcionalitást biztosítanak magasabb készenlét mellett.

Az áramütés elleni védelemre vonatkozó követelmények az MSZ EN 61140 szabványban találhatók: A veszélyes áram alatti alkatrészek nem lehetnek elérhetőek, és az elérhető vezetőképes alkatrészek nem lehetnek veszélyesek.

Ennek a követelménynek a következők mellett kell teljesülnie:
Normál állapot                Közvetlen érintés elleni védelem
Egyszeres hibaállapot      Közvetett érintés elleni védelem

Ez a követelmény három rendkívül fontos védelmi séma alapja:
  Alapszintű védelem: Áram alatti alkatrészek szigetelése (II. érintésvédelmi osztályú berendezések, kábelszigetelés, határolók vagy készülékházak)
  Hiba elleni védelem: pl. automatikus táp- és hibaáram-megszakítás
  Kiegészítő védelem: Áram-védőkapcsoló, csatlakozó-aljzatonként 30mA-es érzékenységgel.